Edinburgh egy hosszú hétvégén

Edinburgh az a város, amelyik első ránézésre szigorú: szürke kőházak, meredek utcák, a domb tetején egy vár. Aztán a második napon észreveszed, hogy minden sarkon egy könyvesbolt, egy apró kávézó vagy egy kis kert bújik meg, és a szigorú homlokzatok mögött az egyik legbarátságosabb európai város lakik.

Első nap: az óváros

Kezdd a várnál, és sétálj le a Royal Mile-on, az óváros főutcáján, amely a vártól a Holyrood-palotáig vezet. Az igazi kincsek azonban a mellékutcákban vannak: a close-oknak nevezett szűk sikátorok kis udvarokra, rejtett lépcsőkre és meglepő kilátásokra nyílnak. Az óváros és a 18. században épült, szabályos utcahálózatú újváros együtt 1995 óta az UNESCO világörökség része.

Délután nézz be a Skót Nemzeti Múzeumba; az állandó kiállításai ingyenesen látogathatók, és a tetőteraszáról szép a kilátás a háztetőkre.

Második nap: a dombok

Edinburgh egyik nagy ajándéka, hogy a város közepén vad táj van. Az Arthur’s Seat egy ősi vulkán maradványa a Holyrood Parkban. A csúcsra vezető út nem nehéz, de meredek, és jó cipő kell hozzá. Fentről az egész város, a tenger és tiszta időben a távoli hegyek is látszanak.

Ha a hosszabb túra nem vonz, a Calton Hill rövidebb séta, és naplementekor a legszebb. Este vacsorázz az újvárosban, ahol a György-korabeli utcák között sok kis étterem várja a vendégeket.

Harmadik nap: a víz mentén

Sétálj le a Water of Leith patak mentén a Dean Village-be. Ez a régi malomnegyed ma csendes, zöld zug a város közepén, mintha egy másik korba lépnél. Innen a sétaút tovább visz Stockbridge felé, ahol hangulatos kávézók és régiségboltok vannak.

Gyakorlati tanácsok

• Rétegesen öltözz. Az időjárás egy nap alatt többször is változhat, nyáron is. Egy vízálló kabát és egy sál mindig legyen nálad.
• Kényelmes cipő. A város dombos, macskaköves, és a legjobb részeit gyalog fedezed fel.
• Augusztusban telt ház. Ekkor rendezik a világhírű fesztiválokat, köztük a Fringe-et. Csodálatos időszak, de a szállást jóval előre kell foglalni.
• Ne siess. Edinburgh nem a látnivalók kipipálásáról szól. Egy délután egy kávézóban, egy könyvvel, ugyanúgy része a városnak, mint a vár.

Három nap kevés, de pont elég ahhoz, hogy visszavágyj.